Rólunk
Iskolatörténet
A Lukin László Alapfokú Művészeti Iskola története
Az érdi zeneoktatás kezdetei egészen 1954-ig nyúlnak vissza. Kezdetben az oktatás államilag engedélyezett magántanítás, zenei munkaközösségi és kultúrházban szervezett tanfolyam keretei között zajlott. Később az abonyi Bihari János Zeneiskola létesített kihelyezett tagozatokat a térségben (Pilisvörösvár, Solymár, Érd, Zsámbék).
Az iskola dinamikusan fejlődött: 1976-ra már 14 kihelyezett tagozattal Pest megye legnagyobb zeneiskolájává vált. A decentralizáció során később több tagozat (pl. Százhalombatta, Budakeszi, Zsámbék) önálló intézménnyé vált. Az érdi zeneiskola 1991-től, a tagozatok leválása után lett Városi Zeneiskola.
Épületek és fejlesztések
Érd-központ fejlődését nagyban elősegítette a fenntartó által biztosított épületek használatba vétele. Az igazgatási helyszínek az évek során változtak a Vörösmarty Mihály Gimnáziumtól a Művelődési Központon át a mai végleges helyekig.
1997-től elengedhetetlen informatikai fejlesztések történtek, a 2000-es évek elején pedig a Felső u. 45. és 33. szám alatti épületekben zajlottak nagyszabású felújítások. Létrejött egy 40 fős kamara-hangversenyterem, megújultak a tantermek, és hangszigetelt ajtók kerültek beépítésre. A munkálatokat az iskola gyakran saját erejéből, tanárok és szülők társadalmi munkájával végezte. 2021-ben a Felső u. 33. hátsó kisépülete is teljeskörű felújításon esett át.
Szakmai munka és hagyományok (1966–2006)
A zeneiskola szakmai munkáját a folyamatos fejlődés jellemezte. Munkaközösségek alakultak, korszerű módszereket vezettek be (pl. hangszeres előképzők, „Zene és mozgás”).
A szakmai színvonalat olyan neves vendégek látogatása fémjelezte, mint Dr. Kokas Klára, Szokolay Sándor vagy Hidas Frigyes. Az iskola rendszeresen szervezett növendékhangversenyeket, és diákjai sikerrel szerepeltek országos versenyeken is. Nemzetközi kapcsolatok épültek ki német (Suhl) és osztrák (Neusiedl am See) zeneiskolákkal.
Az együttesek közül kiemelkedő:
- Az 1967-től működő fúvószenekar.
- Az 1980-ban Noseda Tibor vezetésével alakult kamarazenekar (a mai Érdi Kamarazenekar elődje).
- Az Érdi „Bach” Kamarazenekar (Rédai Erzsébet vezetésével).
[cite_start]2002-ben újjáéledt az „Érd Zenekultúrájáért Alapítvány”, mely azóta is segíti az intézmény működését [cite: 41-72].
Névadó és jubileumok
A névadóról emléktáblát állítottak, és hagyománnyá vált a Lukin László Napok megrendezése. 2006-ban az iskola 40 éves jubileumát nagyszabású rendezvénysorozattal és CD-kiadvánnyal ünnepelte.
Jelenkor és modernizáció (2006-tól napjainkig)
Az iskola regionális szerepe tovább erősödött. A hagyományos klasszikus zenei oktatás mellett 2022-től elindult a jazz-zene és az elektroakusztikus zene oktatása is. Jelentős hangszerfejlesztések történtek (új zongorák, pianínók), és az iskola digitális platformokra állt át az adminisztrációban.
Jelenlegi telephelyeink és oktatási helyszíneink:
Az intézmény vezetői
| Név | Időszak |
|---|---|
| Szári Lajos | 1966 – 1970 |
| Szabó Júlia | 1970 – 1990 |
| Henkelné Czenner Katalin (mb.) | 1990 – 1991 |
| Henkelné Czenner Katalin | 1991 – 1997 |
| Madarászné Vajda Éva (mb.) | 1997 – 1998 |
| Abrudbányai Zoltán | 1998 – 2001 |
| Vida Orsolya (mb., majd kinevezett) | 2001 – 2007 |
| Stiblo Anna | 2007 – 2017 |
| Szabóné Bán Ildikó | 2017 – napjainkig |
Elismerések és jövőkép
A város 1986-ban „Érd Művelődéséért Emlékplakettet” adományozott az intézménynek. 2015-ben az iskola bekerült az Érdi Értéktárba, így „Érdikum” lett. Akkreditált kiváló tehetségpontként működünk, célunk továbbra is az értékteremtés, értékközvetítés és értékmentés hármas egysége.
Névadónk
Névadónk
Lukin László
1926. január 30. Baja – 2004. augusztus 18. Budapest
zenetanár, karnagy, műfordító, előadóművész
Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat.
Mindenik embernek a lelkében dal van és a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek.”
(Babits Mihály)
Lukin László zenepedagógus, karnagy, műfordító, előadóművész, számos énekkar vezetője és zenetörténeti mű szerzője; tankönyveket írt, és több zenei társaság munkájában is közreműködött. Nyugdíjba vonulása után is mindvégig aktív maradt, az országot járva terjesztette a magyar zenei kultúrát egy életen át.
Baján született 1926. január 30-án. Édesapja, Lukin Sándor tanár volt, mellette kántorkodott, hegedült, orgonált. Édesanyja is zeneiskolát végzett, tőle tanult zongorázni. A bajai III. Béla Ciszterci Gimnáziumban érettségizett 1944-ben.
1944–48 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán egyházkarnagyi szakot végzett Bárdos Lajos, 1948/49-ben középiskolai ének- és zenetanárképző szakot Ádám Jenő tanítványaként. Orgonálni Pécsi Sebestyéntől tanult.
1950-től 1982-ig a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium énektanára, 1954 és 1964 között a Budapesti Kórus helyettes karnagya volt. 1950-től 1954-ig a Dunakeszi MÁV Férfikar, majd 1954 és 1964 között a Vasutas Szakszervezet Központi Kórusának karnagya volt.
Munkássága rendkívül sokrétű volt: 1954-től az Országos Filharmónia ifjúsági hangversenyeinek műsorvezetője volt, 1958 és 1968 között pedig a Muzsika Tücsökmuzsika című rovatát szerkesztette. 1960-tól 1965-ig a Magyar Televízió Zenélő órák című műsorának egyik vezetője volt. Haláláig a Magyar Rádió külső munkatársa is volt.
A Liszt Ferenc Társaság, a Magyar és a Nemzetközi Kodály Társaság alapító (elnökségi) tagja, a Bárdos Lajos Társaság főtitkára, zenei klubok vezetője.
2003-ban a Hungaroton lemezkiadó Zenés mesék – Mesés zenék címmel új ismeretterjesztő sorozatot indított kisdiákok számára. A CD-k a komolyzenei művek bemutatása mellett a zenei elemekkel, eszközökkel is megismertette a gyermekeket.
„Lukin László zenepedagógiai tevékenységét sokan méltatták már, de érdekes módon senki nem szokta emlegetni azt, ami rám a legmélyebb benyomást tette, hogy ő volt a beszélt nyelv legnagyobb mestere, akit valaha hallottam. Tökéletes artikulációval, hibátlanul szerkesztett mondatokkal, hatalmas szókinccsel és tündéri humorral mondta el ismertetőit… A legtöbb ember felolvasni nem tudna olyan gyönyörűen, ahogyan ő rögtönzött.”
Az általános iskolai és középiskolai ének- és zenetanítás területén írt tankönyvek, cikkek, tanulmányok, kórusok szövegei, szövegfordítások fűződnek nevéhez. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el:
- Baja városának díszpolgára (1989)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1996)
- A II. Kerületért Emlékérem (2000)
- Wlassics Gyula-díj (2003) – A közművelődés területén végzett kiemelkedő munkájának elismeréseként
Felesége, Horvát Eszter szintén zenepedagógus volt. Nyolc gyermekük született – mindannyian zenei általános iskolába jártak, különböző hangszereken tanultak játszani: a szülők így örökítették tovább a zene szeretetét.
Hetvennyolc éves korában, 2004. augusztus 18-án hunyt el.
Az ő személyisége iránti szimpátia megnyilvánulásaként iskolánk 2005-ben felvette nevét. Azóta minden év januárjában a Lukin László Napok zenei eseménysorozatával idézzük fel munkásságát és adózunk tisztelettel emlékének.
Alapítvány
Érd Zenekultúrájáért Alapítvány
Az alapítás az akkori igazgató, Henkelné Czenner Katalin nevéhez fűződik. A kuratórium elnöke Bóna Jánosné, titkára Eskulics Györgyné voltak. Tagok: Varjú Ferenc, Tóth Ferenc és Roszkos Péterné.
Az alapítvány célja eredetileg az érdi ifjúság zenei nevelésének elősegítése volt. Ennek érdekében anyagilag támogatták a tehetséges, de rossz anyagi körülmények között élő fiatalok zenei pályán való tanulását, felvállalták az iskola hangszerparkjának bővítését, illetve hangszerállományának felújítását. Célul tűzték ki a zeneiskola épületei felújításának, új tantermek kialakításának támogatását és nem utolsósorban az iskola épületében működő vonószenekar és népzenei együttes működési feltételeinek biztosítását. Segítségükkel 1995-ben az Érdi Kamarazenekar egy új csembalót vásárolhatott.
Megújulás és új célok
Az alapítvány tevékenysége 1998-tól szünetelt, majd 2002-ben Csávásné Vida Orsolya igazgatónő és a szülői közösség kezdeményezésére újjáéledt. Az alapító okirat módosításával új célokat fogalmaztak meg Érd város zenei és művészeti életének fejlesztése érdekében:
- A legkiválóbb, a tanszakokon kiemelkedően tehetséges tanulók fejlődésének sokrétű támogatása.
- A zeneiskola keretein belül működő zenekarok, együttesek támogatása.
- A zeneiskola fejlesztésének (épületfelújítás, hangversenyterem, hangszerállomány stb.) támogatása.
- Hazai és külföldi koncertek, különböző zenei és művészeti versenyek, táborok szervezése.
- A kiemelkedő szakmai munkát végző tanárok elismerésének támogatása.
- A zeneiskola művészeti tevékenységének széleskörű megismerését és népszerűsítését szolgáló kiadványok (ismertetők, audio- és videotechnikai anyagok) kiadásának, megjelentetésének támogatása
- Zenei kulturális rendezvények szervezésének és lebonyolításának támogatása.
Eredmények és tevékenység
Az alapítvány a bevételekből évről évre nagy segítséget nyújt a hagyományos zeneiskolai rendezvények,
versenyek megszervezéséhez, az iskola hangszerállományának javításához, fejlesztéséhez, a tanításhoz és az iskola életét megkönnyítő eszközök, berendezések beszerzéséhez. Elvállalja a versenyre induló
növendékek és pedagógusok anyagi költségének finanszírozását, a tanulók és pedagógusok jutalmazását.
Számos pályázaton vesz részt, hogy felléphessen az érdi ifjúság zenei és kulturális neveléséért, összefogást teremtsen a helyi civil szervezetekkel az érdi zenei kultúra támogatása érdekeben, és nem utolsósorban elősegítse a művészeti iskola működését.
Adatok és támogatás
Székhely2030 Érd, Felső u. 33.
Adószám (1% felajánláshoz) 18664256-1-13
SZABÓNÉ BÁN ILDIKÓ, RÁKÓCZI KATALIN (kurátorok)